Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták.
Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
A Varga Zs. András Kúria-elnök vezette tanács döntött a kérdésről.
A Kúria szerint a Médiatanács jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a rádiós pályázatot ,és zárta ki belőle a Klubrádiót.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyész, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019-es évről szóló számadását.
A kormányzati cél egyértelmű, lehetővé akarják tenni, hogy a közpénz igényük szerint elveszítse közpénz jellegét – méghozzá a bírói gyakorlatban is. Kérdéses azonban, hogy a mostani alkotmánymódosítás ehhez elég lesz-e.
Meghallgatta Áder János bírói múlt nélküli főbírójelöltjét, Varga Zsolt Andrást a parlament igazságügyi bizottsága csütörtökön délelőtt, ahol elmagyarázhatta, miért nem probléma, hogy hét évig dolgozott Polt Péter helyetteseként.
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága már meghallgatta őt, és ahogy azt borítékolni lehetett, elnyerte a kormánypárti többség támogatását.
Áder János köztársasági elnök bíróvá nevezett ki nyolc olyan alkotmánybírót, köztük Sulyok Tamás elnököt, akik még nem érték el az általános – az Alkotmánybíróság tagjaira egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.
A bírósági ítélkezés kiszámíthatóbbá tételét vagy az igazságszolgáltatás autonómiájának további csorbítását okozza-e a „precedens jellegű” ítélkezés bevezetése? A kérdés április elseje után eldőlhet.
Sokan az Alkotmánybíróság "teljes fideszesítésének" tekintik, hogy a parlament szerdai ülésén három, immár csak a Fidesz által delegált taggal végképp többségbe kerülnek azok a bírák, akiket egyértelműen a mai kormánypárthoz közel állónak tartanak. Megpróbáltuk megvizsgálni a három jelölt szakmai tevékenységén keresztül, mennyiben állhatnak meg ezek a vádak. A kép legalábbis összetett.
Négy nevet sorolt fel a Magyar Nemzet, állítólag őket találják alkalmasnak a megüresedő alkotmánybírói posztok – ezekből összesen három van – betöltésére.
Nem verték nagy dobra, de a kormány új tagokat delegált a Velencei Bizottságba: a magyar tag a legfőbb ügyész korábbi helyettese, Varga Zs. András, a póttag pedig az alapvető jogok biztosa lett. Ugyanakkor a kormány által mellőzött Paczolay is maradhat a testületben, mivel tiszteletbeli elnökké választották.
Nehézséget okoz, hogy év végéig csaknem száz tapasztalt ügyész megy nyugdíjba - mondta csütörtökön Balassagyarmaton a legfőbb ügyész helyettese.
